Digitális történetmesélés a nevelési- oktatási folyamatban

Digitális történetmesélés a nevelési- oktatási folyamatban

Ma rengeteg okoseszköz áll rendelkezésünkre, amelyeket felhasználhatunk az oktatásban a tanagyag feldolgozásában.Talán nem is gondolnánk, hogy a történetmesélésre, a kreatív fogalmazások készítésére mennyi jó lehetőségünk adódik a technikai vívmányokon keresztül. 

A NAT 2012-es kompetenciái között az anyanyelvi kompetencia kulcskompetenciának számít. A digitális történetmesélés számos készségre és képességre pozitívan hat. Az írás, az olvasás és a fogalmazásírás készségeire is pozitívan hat. 

A digitális történeteket  a diákok többnyire egy nagyobb közönség előtt adják elő, ezért a tanulókat erősen motiválja, hogy jó produktumokat mutassanak be. Tehát, nem csak az íráskészséget fejleszti, hanem nyelvi, lexikális, kommunikációs elemek helyes alkalmazását is. Mind a szóbeli, mind pedig az írásbeli kifejezésmód javításában, értékelésében nagy szerep jut a pedagógusnak. 

A Lanszki Anita által szerkesztett Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban című munkája (a könyv elérhetősége) mind módszertanban, mind pedig alkalmazásokban bőséges segítséget nyújthat egy pedagógusnak, ha élni szeretne ezzel a lehetőséggel.

A könyv szerzője a bevezetésben elmondja, hogy fontos szempont, hogy a gyerekek ne öncélúan alkalmazzák ezeket az applikációkat, hanem a pedagógus irányításával és a tantárgyhoz kapcsolódó feladatok töltsék meg tartalommal. 

A 87. oldaltól három felhasználási esetet mutatnak be a szerzők a magyar nyelv és irodalom területére. Mivel magam is a meseíráshoz kapcsolódóan szeretnék feladatot kiírni diákoknak, ezért Dénesné Szak Andrea írását tanulmányoztam át. 

Az általam kiadásra kerülő feladat a kreatív történetmesélést segíti. A hatodik osztályos írásbeli felvételi leggyakoribb szövegalkotási feladata a történetmesélés. 12 éves korban már nagyon színes élményekkel, képekkel teli fogalmazásokat várunk el a tanulóktól. A digitális történetmesélés nem szimpla fogalmazást kér, hanem képi megjelenítést is, ezáltal nem csak az anyanyelvi kommunikációt, hanem a digitális kompetenciát is fejleszthetjük vele, differenciált oktatási keretek között.

A feladatot 5-6. osztályosoknak ajánlom.  

A feladat kiírása:

1. Keress magadnak az osztályban egy munkatársat, akivel együtt fogod megalkotni a mesédet!

2. Nézzétek át a mese fogalmát! Gyűjtsd ki a mesékre jellemző elemeket egy közös Google drive dokumentumba! (elvileg ez már csak ismétlés, hiszen a mese fogalmát már 5. osztályban megtanulták)

3. Válasszátok ki a mesétek címét! Ebből a háromból választhattok:

A kék hal

Berci időgépen utazik

Nebántsország királya 

4. A mese az alábbi szempontok szerint épüljön fel:

 - a főhőst megszokott tevékenységében valami megzavarja, probléma vagy kérdés merül fel 

 - a főszereplő elindul segítséget kérni

 - 3 segítőtől kell segítséget kérnie, a megoldást a 3. találkozás során kapja meg

 - a mese végén fogalmazódjon meg egy bölcsesség: ezt bárki kimondhatja: a főhős, vagy valamelyik segítő, de lehet egy külső szereplő is, aki mondjuk végig figyeli az eseményeket

5.  A feladat elkészítéséhez használd az alábbi webes alkalmazást: https://storybird.com

6. Készítsétek el a saját mesekönyveteket az alkalmazás segítségével! Használjatok képeket! A történet minden főbb eseményéhez kapcsolódjon kép! A kiválasztott vagy megalkotott képek stílusban egyezőek legyenek!

7. A feladat elkészítésére 4 hét áll rendelkezésetekre.

A feladat elkészítési folyamatában a pedagógusnak aktívan részt kell vennie.  Egyes órákon kimondottan ezzel kellene foglalkozni, amikor technikai megoldásokat és ötletbörzét tartanánk. Ezeket lehetne projektóráknak nevezni, tehát projektmódszerként alkalmaznám ezt a technikát.  A cél, hogy minden párosnak legyen egy saját készítésű mesekönyve. 

A feladat értékelési szempontjai:

Az értékelési táblázat ezen a linken található meg. 

Összesen 35 pontot lehet szerezni. 

35-29 ötös

28-22 négyes

21-15 hármas

14-10 kettes

9- alatt egyes 

A feladat szerintem a korosztálynak megfelelő, de igényel némi digitális kompetenciát is. Magára a történetmesélésre jóval több pontot adtam, mert szerintem az a lényegesebb. A történet legyen jól megírva, igazából a képi elemek és a storybird használata szerintem egy technikai jellegű dolog, a tartalomnak a színesítése. A mesekönyveket az elkészítés után, akár nyomtatni is lehet, így kézzel fogható produktummá válhat. 

Storybird felülelte