Produktumok és reflexiók

21. századi készségek

A fenti videó hat fontos készséget sorol fel, amely a XXI. században az érvényesülésben és a sikerességben fontos lehet.

Az internetes információáramlás világában nagyon fontos képesség a kritikus gondolkodás. Nem szabad elhinni mindent, amit az interneten olvasunk vagy látunk. Fel kell tudni ismerni azokat az oldalakat és hírforrásokat, amelyek megbízhatatlanok. Úgy vélem a közoktatásban nagyon fontos ezt megtanítani a gyerekeknek. Meg kell tanítani őket kérdezni, érvelni, vitázni, kétkedni és forrásokat elemezni. Hogy hogyan tegyük ezt? Beszélgetések, viták kezdeményezésével. Érvek gyűjtésével. Olyan feladatokkal, ahol forrásokat kell elemezni, információt kell kutatni, legfőképpen internetes kutatási feladatokat kell nekik adni. A gyerekek által begyűjtött forrásokat pedig elemezni. Külön felhívni a figyelmet azokra az oldalakra, amelyeket már ismerünk, és tudjuk, hogy megbízhatatlanok. Illetve meg kell tanítani azt is, hogy mik számítanak hiteles forrásoknak: például egy szakember oldala hiteles lehet, egy tudományos intézmény oldala hiteles lehet stb. Ma már számos tankönyvben találhatunk olyan feladatokat, amelyek internetes kutatásról, vizsgálódásról szólnak. Az OFI általános iskolai magyar nyelvi munkafüzeteiben például. De magunk is kitalálhatunk ilyesmit.

A másik fontos készség, amit a videó elénk tár a különböző 'okoseszközök' használatára vonatkozik. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy legalább egy ilyen ne lenne egy embernek a birtokában. Legyen szó okostelefonról, laptopról, e-bookról. Az idősebb korosztály is kezdi belátni, hogy ha kommunikálni szeretnének az unokáikkal, gyermekeikkel, akkor bizony sok esetben kénytelenek megtanulni a laptop és a különböző alkalmazások, például a Skype, használatát. Az eszközök használatát megtanulni azért is fontos lehet, mert a jövendőbeli munkahelyünkön 99%, hogy használnunk kell majd valamelyiket, esetleg többet is. A XXI. századi információszerzés leggyorsabb módját ezek a tárgyak biztosítják. Hogyan lehet ezt a közoktatásban megtanítani? Informatika órán, de bármely más órán is, ahol felhívhatjuk a figyelmet, megmutathatjuk, hogy az okostelefon például használható arra, hogy elolvassuk rajta a kötelező olvasmányokat, használjunk szinonima szótárat stb. 

A harmadik fontos képesség a helyes kommunikáció. Igazából én ezt nem tekintem új dolognak csak annyiban, hogy a netikett szempontjából kell elsajátítani a szabályokat, hiszen a modern világ kommunikációja nagyrészt itt zajlik, és speciális szabályok vannak rá. Ezt különböző chatszövegek elemzésével, privát és üzleti e-mailekkel és az alapvető kommunikációs, viselkedési szabályok összeszedésével meg lehet tanítani. Készíteni lehetne különböző szituációkról videókat, esetbemutatókat, amelyekkel szemléletesen ábrázolni lehet különböző eseteket. Szituációs feladatokkal pedig egymás között is gyakorolhatják a diákok.

A negyedik elem a kreativitás. Hiába rendelkezünk modern technikai eszközökkel, ha nincsenek bennünk színek, nem találjuk ki, hogy mire és hogyan használhatjuk ezeket az eszközöket, akkor az olyan, mintha egy embernek adnánk egy festővásznat, ecseteket és festéket és megkérnénk, hogy alkosson. A kreativitás egyfajta problémamegoldó-képességet is jelent számomra továbbá a képzelet szárnyalását. Hogyan lehet ezt fejleszteni?  A digitális eszközök tekintetében szerintem különböző játékokkal, olyan problémás feladatok megoldásával, amelyekhez muszáj kimozdulni a szürke keretek közül. Internetes játékokon keresztül.  Megoldáskereső feladatokkal. Ötletelésekkel, és persze hagyományos eszközökkel: művészeti feladatokkal.  A képzelet fejlesztésére azonban az olvasásnál jobb megoldást én még nem ismerek,

Az ötödik képesség az együttműködés. Sajnos, ez egy olyan dolog, amit bizonyos embereknél fejleszteni kell, bizonyos embereknek pedig alaptulajdonságuk. A XXI. századi világ nem kedvez  a magányos farkasoknak. Az időnk jelentős részét töltjük különböző közösségi oldalakon, állandó chatelésben vagyunk nem egy, hanem egyszerre akár 4-5 emberrel is. Az információáramlásnak és a problémák megoldásának egy új formája, módja alakult ki. Ezt a képességet az iskolában csoportmunkákkal fejleszthetjük. Aki kimarad, az lemarad...

A hatodik elem az informális műveltség. Tudni kell mit, hol és hogyan találok meg. Ha nincsen meg egy alapvető információs tudás, akkor az interneten sem lehet mélyebb kutatásokat végezni. Muszáj, hogy birtokában legyünk alapvető dolgoknak, és én itt sem tudok jobb megoldást, mint az olvasást. Minden ember egyedi, mindenkit más dolgok érdekelnek. Csatlakozhatunk különböző csoportokhoz akár az interneten, akár a való életben. Egymástól is sokat tanulhatunk, nem muszáj ennek magányos tevékenységnek lenni. Az iskolában fel lehet osztani például a gyerekek között egy házi olvasmányt: mindenki más részt olvas el, és aztán azt elmesélik egymásnak. Egyrészt időt spórolunk nekik, másrészt kapcsolatokat építhetünk közöttük, közös élményeket adhatunk számukra.